Kerületünkben sok kertet díszítenek télen is örökzöldként a feketefenyők. Vannak idős, hatalmas példányok is, a Nyéki-hegy gerincén például tekintélyes fasoruk húzódik.

Erdész szerzőnk segítségével ezt a sokszor ellentmondásos megítélésű fafajt ismerhetjük meg.

A feketefenyő a magyarországi faállomány területének 2,6%-át teszi ki. Elsősorban a dombvidéki dolomitos és az alföldi homokterületeken található. Magyarországon nem őshonos, nálunk természetes úton csak ritkán szaporodik. A faegyedek a termőhelyüktől függően általában 70-100 évig élnek, de idősebb példányok is vannak. Faanyagából gyengébb minőséget igénylő faipari termékeket is készítenek, például raklapokat. Egy időben kedvelt karácsonyfa is volt. Hozzánk legközelebb eső igazi hazája a Balkán, ott fantasztikus erdőket alkot, és megél még a kitett meredek sziklafalakon is. Komor, szigorú megjelenése beleillik a sok vérzivatart látott vidékbe. A Tara völgye vagy a Sutjeska Nemzeti Park jellegzetes képéhez hozzájárulnak a hatalmas, környezetükből kimagasló faegyedek.

Nem hiszem, hogy ez a faj lenne a magyarországi erdészek legkedvesebb fája, arra ott van elsősorban a tölgy és a bükk, de megvan a helye és szerepe a fafajok sorában.

A XIX. század végétől és a XX. század közepétől hazánkban nagymértékű erdőtelepítés folyt, mely ma is zajlik. A második ütem fő indoka az volt, hogy országunk erdősültsége Trianont követően csupán 10%-ot tett ki. Nemcsak a faanyag hiányzott, hanem az egészséges környezet szempontjából fontos erdőborítottság is. Ez a munka ma is tart, így elértük, hogy az ország erdőterülete jelenleg több mint 22%. A velünk szomszédos országok területének majd felét borítja erdő.

A fafaj szerepéről és hasznáról a természetvédők és az erdészek között régóta vita zajlik. A vád az erdészek ellen az, hogy a fenyő erőszakos betelepítésével tönkretették az értékes sziklagyepeket, különösen a ritka növényfajok (például a pilisi len) életterét szűkítették, egy tájidegen nem őshonos fafajjal árasztották el az országot. Ez részben így is van, senki nem tagadja.

Mire jó tehát mégis a feketefenyő, és miért volt kitüntető szerepe az új erdők létrehozásában? A XIX. század közepéig a települések terjeszkedése, a növénytermesztés és állattenyésztés, valamint a tűzifaigény okán az ország erdőterületének jelentős részét kiirtották. Ebben a tekintetben nem vagyunk egyedül, Európa mai tájképe az erdők nagy részének elvesztésével olyan-amilyen. Az erdőborítottság hiánya viszont bizonyos területeken káros következménnyel járt. Domb- és hegyvidéken a talajlemosódás miatt kopár területek alakultak ki, az Alföldön pedig a vízrendezéssel párosulva helyenként futóhomokos területek jöttek létre. A degradált területekkel valamit kezdeni kellett. Legkézenfekvőbbnek az erdőborítottság visszaállítása látszott. Keresni kellett egy fafajt, amelyik szélsőséges körülmények között is képes megmaradni, fejlődni, erdőt alkotni. És erre a célra a feketefenyő igen alkalmas. Tűri a szárazságot és a meleget, a puszta sziklán is képes megélni. Másik tulajdonsága az, hogy talajképző hatású, és ezzel „megágyaz” az utána jövő hazai fafajoknak, például dolomitlejtőkön a virágos kőrisnek és a molyhos tölgynek, az alföldi homokvidéken pedig különféle nyárfajoknak. Az erdészek azért alkalmazzák a feketefenyőt, hogy segítségével létrehozzák a hazai fafajok életéhez szükséges feltételeket. Ebben a tekintetben egy köztes fafaj, eszköz a jövő erdeihez vezető úton.

Jómagam erdész pályafutásomat pont a kopárfásítás legjavának idején kezdtem el Piliscsabán 1963-ban. A pilisvörösvári és pilisszentiváni kopárok erdősítésének alapvető célja Budapest levegőjének javítása volt. A Dorogi-medence felől az iparvidék szennyezett levegője akadálytalanul áramlott a főváros északi felébe. Már korábban (1913-ban és 1936-ban) állami döntés született a kopárok erdősítésére. Akkoriban a dolomitgyepek védelme még nem volt téma. A feladatot tehát nem az erdészek találták ki, csak a legjobb tudásuk szerint végrehajtották. És a mai helyzet szerint sikeresen. Ha megnézzük például a pilisvörösvári dombok erdőit, láthatjuk az őshonos lombos fafajok egyre nagyobb térhódítását. Ehhez a fenyő segítségével csak 60-70 évre volt szükség. A természetre bízva lehet, hogy az Adriát kísérő kopár hegyekre emlékeztető látvány marad örökre, de az is lehet, hogy néhány évszázad alatt magától is beerdősült volna ez a vidék.

Ha a kerületünket nézzük, Pasarétet és Hűvösvölgyet a XIX. század végére szintén kopár hegyek övezték, melyeket szintén a feketefenyő segítségével erdősítettek be. Guckler Frigyes főerdőmesternek köszönhető, hogy ma ezeket a hegyeket erdők borítják. A feketefenyő aránya mára már lecsökkent, ebben közrejátszottak az 50–60-as évek gyakori erdőtüzei is. A még meglévő fák, facsoportok esetenként szomorú látványt nyújtanak, mivel elöregedtek, és betegségek tizedelik őket, jövőjük kétséges. Egyre kevesebb egészséges példányt látni, zárt állományt alig. Ugyanúgy az ország más területein is gond van a fenyőállományokkal.

Reméljük, nem kell végleg elbúcsúznunk ettől a hasznos fafajtól, amely becsülettel ellátta feladatát a jövő erdeinek és unokáink egészségének az érdekében.

Gerely Ferenc
okl. erdőmérnök

 

Még több hír Budáról

Németvölgy és Sashegy lakói gyűltek össze a városrészi fórumsorozat legutóbbi összejövetelén, amin minden eddiginél több önkormányzati képviselő vett részt. Ennek oka, hogy a két városrész összesen...
Krízishelyzetet követhet változás, ám nem biztos, hogy fog. A különbség abból is adódik, hogy a krízisek mutatják meg az ember valódi erejét, főként, ha azok negatív töltetűek. Sokszor azonban nehéz...
Idén is számos, Önkormányzatunk által támogatott nyári szünidős tábor lesz a kerületben: terápiás lovas tábortól kezdve, az erdei napközis táboron a sporttáborokig sokféle szabadidős lehetőséget...
Saly Noémi lebilincselő könyvbemutató előadást tartott a Pasaréti Közösségi Házban, ahová a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület hívta meg.
Lengyelországi középiskolások koncertjével ünnepelte az idei lengyel-magyar barátság napját a Budavári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat. A két nemzet hosszú évszázados barátságát minden év március...
A napokban kerületünk több pontján is járdakarbantartási munkálatokba kezdtünk, melyek egészen május végéig tartanak.
A magyar úszósport térképére tűzték a Gyarmati Dezső Uszodát. Évente több országos úszóversenynek és nyári tábornak egyaránt helyet ad a máriaremetei uszoda.
Legalább ötven zsák hulladékot szedtek össze az országos Te Szedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció során a BKSZC Újbudai Szakiskola és Szakképző Iskola tanulói a kerület négy pontján,...
Olyan szoros a bajnokság, hogy reálisan nézve még 11 csapat is kieshet az NB II-ből. A Budafok vasárnap egy hatalmas lépést tett afelé, hogy ezt elkerülje.
– Ez a társasház itt nem fog megépülni – jelentette ki Kreitler-Sas Máté alpolgármester a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület tőszomszédságában fekvő, erdővel borított telek előtt tartott...
A családon belüli erőszak sajnos sokkal gyakoribb és veszélyesebb jelenség, mint ahogy az a köztudatban él. Most szombaton, április 26-án, 10:00 kezdettel Békásmegyeren olyanoknak kínálunk...
Az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei veszik kezelésbe a Budavári Városházán őrzött könyvritkaságokat, erről állapodott meg az OSZK és a Budavári Önkormányzat. Az együttműködési megállapodást...
2025. április 30. különleges alkalom lesz mintegy ezer harmadik kerületi diák életében: ballagásukkal ezen a napon búcsúznak iskolájuktól és a középiskolás léttől. Az Óbudai Árpád Gimnázium utolsó...
A kék az új zöld: Avagy a természettudatos településfejlesztés útjai. Alábbi írásunk a víz és az erdők világnapja alkalmából született, így aktuális beszélnünk róla a Föld napján.
Szeretsz a 11. kerületben élni, dolgozni vagy tanulni? Hogyan tájékozódsz az újbudai hírekről? Mitől más ez a kerület, mint a többi? A KÉK – Kortárs Építészeti Központ Újbuda Önkormányzatának...
Ez nem csak egy piknik – ez a lakótelepi közösségek ünnepe. A Miutcánk és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat közös szervezésében újra összehívjuk a környékbeli szomszédokat. Egy retro lakóautóval...
A gyerekek visszajelzései jelentik a legnagyobb elismerést Sapszon Borbála, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola pedagógusának, aki kiváló zenepedagógusi munkásságáért Virág Benedek-díjban részesült...
A PesthidegkútON elnevezésű beszélgetéssorozat, amelyben Őrsi Gergely polgármester beszélget a városrész egy-egy közismert lakójával.

A címlapról

Május 1-je idén négynapos hosszú hétvégére esik, ám ebből mindössze...
2025 első negyedévében közel 3,2 millió vendég érkezett a...
A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv...
Humanoid robotok gyártása kezdődhet Magyarországon, az autóipar...
Az élelmiszerek árcsökkentése, a bankszektorban és a...
Megelégelték a vasutasoknak a rendszeres bántalmazást, határozott...

Könyvajánló

Egyszer volt, hol nem volt egy szakácskönyv, ami a főzést és a gluténmentes ételeket is megszeretteti a gyerekekkel - egy hiánypótló kötet jelent meg az idei Egészség világnapján, április 7-én!
Tudtad, hogy mik voltak az ókori turisták legkedveltebb úti céljai? Hogy melyik reformátor tiltotta be a korcsolyázást? Hogy miért takarták le fél szemüket a lovagok? Hogy melyik római nevezte a filozófiát „görög zagyvaléknak”? Hogy kik voltak az ókori világ legnagyobb műkincsrablói? Hogy miért nem korbácsolták meg a rómaiak Pál apostolt Jeruzsálemben? Hogy hol vetettek be a középkorban biológiai fegyvert, és mi lett ennek a következménye? Hogy kit neveztek a középkorban...
Efraim Zuroff történész, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetőjét sokan az „utolsó nacivadászként” emlegetik, mióta 2002-ben meghirdette az „Utolsó Esély Akciót” (Operation Last Chance) a még életben maradt, de soha felelősségre nem volt náci háborús bűnösök felkutatására.
Ne azzal foglalkozz, hogy mások mit mondtak rólad, milyen teszt eredményeket értél el eddig, vagy mit gondolsz magadról! Benned akkora egyéni tehetség van, ami meg tudja változtatni a világot!

Blogok, vélemények, olvasók írásai

A hazai telekommunikációs szolgáltatók, mint a Yettel és a Telekom, újabb inflációkövető díjemeléseket jelentettek be, amelyek április 1-jétől lépnek életbe. A Telekom például 3,7%-os emelést hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal által közölt éves fogyasztói árindex alapján.
Ha te is keresed a kiutat az alkoholos estékből és a fáradt, kedvetlen, érzelemmentes másnapokból, fusd át velem ezt a kilábalási tervet, hátha találsz inspirálót!
Komoly politikai vita folyik az 2014 évi választási harcról. A szakértelmiség nehezményezi, hogy a választási harc során a különböző politikai pártok nem vonzó gazdasági elképzeléseik ismertetésével, hanem egymás hibáinak feltárásával próbálnak szavazókat szerezni.

Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek hírei

Úgy érzed, hogy sok probléma nyomja a vállad? Olyan nehézségekkel küzdesz, amit senki nem ért meg? Úgy gondolod, hogy egyedül vagy ezekkel a gondokkal?
Miért gondolod, hogy egyedül vagy? Abortuszra készülsz? Úgy érzed, hogy senki nem tud segíteni? Ne engedd, hogy a félelem döntsön helyetted! Vár a megoldás! Vár a segítség!
A Kurfli Közhasznú Kulturális Egyesület pályázatot hirdet 10 civil szervezet számára kedvezményes spot / reklám film elkészítésére.