Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek, ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök beszélt az MTI-nek.
Patyi András emlékeztetett: jogegységi eljárást korábban csak meghatározott bírósági vezetők kezdeményezhettek, a peres felek nem. Az új jogintézménnyel az ügyben érintetteknek is lehetőségük van arra, hogy kikényszerítsék a Kúria jogegységesítő döntését.
Ha a peres fél jogsérelmét az okozza, hogy ügyében eltértek a Kúria korábban hozott és közzétett határozatától, a jogegységi panasszal kikényszerítheti az egységes jogalkalmazást, azt, hogy a Kúria és az alsóbbfokú bíróságok - vagy a Kúria különböző tanácsai - ugyanolyan jogkérdésekben ugyanúgy döntsenek - magyarázta Patyi András.
Az igazgatási feladatokkal megbízott tanácselnök elmondta, a jogegységi panasszal a Kúria 2020. július 1-je után hozott határozata támadható, arra hivatkozva, hogy a jogkérdésben a döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett ítéletétől, végzésétől. Ezek a hivatkozható döntések a www.birosag.hu oldalon is hozzáférhetőek.
Mint mondta, a jogegységi panaszt be lehet nyújtani ügyet befejező döntéssel szemben, amennyiben a Kúria úgy tér el ettől a korábbi döntéstől, hogy nem kér az ügyben jogegységi eljárást, de április 1-je óta önálló felülvizsgálati jogcím a Kúria közzétett határozatától való eltérés. Emellett lehetőség van felülvizsgálatot megtagadó végzéssel szemben is igénybe venni a jogegységi panaszt, amennyiben a felülvizsgálati kérelemben már hivatkoznak az alsófokú bíróság eltérő döntésére.
A jogegységi panaszt a sérelmezett határozattól számított 30 napon belül lehet benyújtani. A benyújtáshoz szükséges a jogi képviselet, az eljárás pedig illetékköteles. A Kúriának 30 napon belül kell döntenie a panasz befogadásáról vagy visszautasításáról.
A befogadott panaszokat kilenctagú tanács bírálja el, amelyet a Kúria elnöke vagy az általa kijelölt elnökhelyettes vezet. A tanácsban minden kollégium képviselteti magát, az érdemi döntésre a törvény nem ír elő határidőt.
A jogegységi tanácsban a Kúria azt vizsgálja, hogy a korábbi vagy az új jogértelmezést kell-e fenntartani - közölte Patyi András. Mint mondta, a tanács dönthet úgy, hogy nem volt indokolt az eltérés és ezért hatályon kívül helyezi az eltérő döntést, de mondhatja azt is, hogy az új, eltérő jogértelmezés a helyes és hatályban tartja azt.
Forrás: MTI
