Hét területen is az ELTE bizonyult Magyarország legjobb egyetemének a Quacquarelli Symonds (QS) nemzetközi felsőoktatási rangsora szerint - közölte a felsőoktatási intézmény szerdán az MTI-vel.
A nemzetközi rangsor 2020-as szakterületi eredményeit szerdán hozták nyilvánosságra. A listán öt tágabb tudományág (bölcsészettudomány, mérnöki-technológiai tudományok, élet- és egészségtudományok, természettudományok, társadalomtudományok) és ezen belül 48 szűkebb szakterület szerint rangsorolták a világ 1368 felsőoktatási intézményének teljesítményét.
Az ELTE a legjobb magyar egyetem lett az angol nyelv és irodalom, fizika-csillagászat, matematika, nyelvészet, pszichológia és régészet tárgyakban.
A felsőoktatási intézmény a természettudományok területén a 318. helyen végzett, ezzel 22 helyet javítva tavalyi eredményén, mellyel a legjobb képzőhelynek számít Magyarországon. A bölcsészettudományok kategóriában a 371. helyet szerezte meg, amivel szintén javított tavalyi eredményén, amikor a 401-450-es kategóriába került; ezzel Magyarország második legjobb egyeteme a 2020-as rangsor szerint.
Az összesítésben vizsgált öt tágabb tudományág és ezen belül 48 szűkebb szakterület közül az ELTE tavaly nyolc, idén viszont már tizenegy területen szerepel a világ legjobb egyetemei között, és két szakterületen javított a tavalyi pozíciójához képest - tudatták.
Az országos eredmények alapján az ELTE második helyen szerepel a filozófiai (és ezzel a világ 150 legjobb egyeteme közé került a szakterületen), a biológiai és a kémiai képzések területén, míg a mezőgazdasági-erdészeti területen a harmadik legjobb felsőoktatási intézmény Magyarországon.
A QS szakterületi listáin négy szempont alapján rangsorolják a felsőoktatási intézményeket. Ezek közül az első kettő a QS saját felmérésein alapul, amelyekben az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében.
Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik, a negyedik mutató a szintén tudományos teljesítményt mérő úgynevezett Hirsch-index, amelyet 2013-ban vettek fel a mérési indikátorok közé. A QS a négy indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe a rangsorolásnál.
(forrás: MTI)
