A regisztrált álláskeresők száma harmincéves mélyponton van, soha ilyen alacsony nem volt még ez az adat, vagyis az emberek jelentős része keres és talál is munkát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 csatorna szerda reggeli műsorában.
Czomba Sándor elmondta: a foglalkoztatottak száma márciusban 4 millió 723 ezer volt, ami több mint 30 ezerrel haladja meg a tavaly márciusi adatot.
Egyszerre nő ugyan a foglalkoztatottság és a munkanélküliség, de ez utóbbi azt mutatja, hogy a korábban inaktívak is megjelennek a munkaerőpiacon, vagyis nő a gazdasági aktivitásuk. Nagyjából 64 ezer ember jelent meg egy év alatt álláskeresőként, a fele el is tudott helyezkedni, a jelenleg munkanélküli 30-32 ezer emberre viszont most már rálátunk, vagyis segíteni tudunk nekik különböző eszközökkel – fejtette ki az államtitkár.
Feszes továbbra is a munkaerőpiac, ami a munkavállalóknak jó, de a munkaadók aggódnak. Számukra kényszer, hogy emeljék a béreket, amivel meg tudják tartani a munkavállalóikat – jelezte Czomba Sándor.
Felidézte, hogy a koronavírus-járvány idején mintegy 400 ezer ember munkahelyét sikerült megmenteni átmeneti kormányzati intézkedésekkel. Tavaly nem a béremelések ütemével volt gond, hanem azzal, hogy azt felfalta az infláció, de a Covid idején a munkáltatók már megtanulták, hogy az utolsó pillanatig meg kell tartani a munkaerőt.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség terén 2010-ig Magyarország az utolsó harmadba tartozott Európában, most pedig az első öt-hat ország közé került a skandináv államokkal versengve. Fontos, hogy a munkahelyek végre oda települnek az országban, ahol rendelkezésre áll a megfelelő munkaerő, ez a folyamat látható most Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden vagy Pécsett.
Czomba Sándor kitért az Ifjúsági Garancia Plusz programra, amely 200 milliárd forintos európai uniós forrás igénybevételével 2029-ig nyújt segítséget a 30 év alatti álláskeresőknek. Ebben a korosztályban 10 százalékos lemaradása van Magyarországnak az EU-hoz képest.
A programban alapvetően bértámogatást adnak a munkáltatóknak, ha 30 év alatti álláskeresőt vagy inaktív fiatalt foglalkoztatnak. Akár 4-6 hónapig átvállalják a bérek felét, a 60 kilométernél távolabb lakóknak 186 ezer forintig albérleti támogatást adnak, az ennél rövidebb távon ingázóknak pedig útiköltség-térítést. A mindenkori minimálbér másfélszereséig képzési támogatást és ezzel együtt útiköltség-térítést is kínálnak a jelentkezőknek – sorolta az államtitkár.
Hozzátette, hogy összesen 84 ezer fiatalt kívánnak megszólítani, akik közül 55 ezer tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetű, és legalább 25 ezer fiatal képzéséhez szeretnének hozzájárulni.
Czomba Sándor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is kifejtette, hogy ma Magyarországon mintegy 120 ezer ember számít inaktívnak, közülük 40-50 ezer lehet az, aki könnyebben visszatérhet a munkaerőpiacra. Döntő többségében nyolc osztályt végzettek vagy nem rendelkeznek szakképesítéssel, akiknek pedig van valamilyen szakmája, azoknál kérdéses, hogy szüksége van-e arra a munkáltatóknak. Ezért is fontos, hogy a képzési, továbbképzési programokat az inaktívak számára is biztosítják, hogy akik ténylegesen dolgozni akarnak, azoknak meglegyen erre a lehetősége – mondta az államtitkár.
