A digitalizáció kiemelt ágazat, a mesterséges intelligencia (MI) a mindennapok részévé vált – mondta Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára az EU elnökség keretében megrendezett budapesti Tech Week – Forum for Competitiveness and Technology rendezvényen kedden.
Szabados Richárd szerint már látható, hogy az AI-megoldások használata növeli a versenyképességet, és a hatékonyságot. A fórumon az MI versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálják, valamint arra fókuszálnak, hogy hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az üzleti és gazdasági életet, hatása milyen előnyökkel és kihívásokkal jár, milyen lehetőségeket rejt versenyképességi szempontból.
Hangsúlyt kap továbbá a releváns jogszabályi környezet, különösen a nemrégiben elfogadott MI rendelet és annak jövőbeni végrehajtása – ismertette az államtitkár. Lehetőség lesz a jó gyakorlatok megismerésére, tapasztalatok megosztására, kihívások megvitatására – tette hozzá.
Szolnoki Szabolcs, az NGM technológiáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a gazdasági versenyképesség kulcsa a mesterséges intelligencia (MI).
Az előrejelzések alapján a munkahelyek 40 százalékát átformálja az MI, leginkább a magasan képzett munkaerő érintett.
Az élelmiszertermeléstől kezdve, az egészségügyön, gyógyszerkutatásokon át a pénzügyekig a gazdasági élet minden szegmenségeb szerepet játszik az MI.
Ugyanakkor fel kell készülni a kihívások kezelésére – emelte ki. Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az AI Act, azaz a mesterséges intelligencia (MI) rendelet, a jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
A magyar álláspont szerint az MI rendelet erős jogi kereteket nyújt az MI biztonságos és felelős használatához – ismertette Szolnoki Szabolcs. Közlése szerint ő képviseli Magyarországot a rendelet végrehajtását segítő uniós testületben.
Kitért arra, Magyarország erőssége a digitális infrastruktúra, gyengesége ugyanakkor a vállalatok alacsony digitalizáltsága. Számos magyar sikertörténet született az MI alkalmazásával, ezek között a Waberer’s raktározási technológiáit, a Hell italgyártását, vagy a ZalaZONE járműipari tesztpályát emelte ki.
Hozzátette, hogy jelenleg a Magyar MI Stratégia felülvizsgálatán dolgoznak, és létrehoznak egy magyarországi MI Irodát. Fekete Péter, a 4iG Csoport vezérigazgatója ismertette: A budapesti székhelyű, magyar többségi tulajdonú 4iG Nyrt. Magyarország és a nyugat-balkáni régió vezető távközlési és IT-csoportja, több mint nyolcezer munkavállalót foglalkoztat.
A vállalat a távközlés, a rendszerintegráció, az űr- és védelmi ipar vezető integrált szolgáltatója, valamint a tudásalapú digitális gazdaság kulcsszereplője. A 4iG cégcsoport ernyője alatt több mint egy tucat kutatás-fejlesztési projekt futott, illetve fut jelenleg is. Példaként említette a kreatívipar, járműipar, élelmiszeripar vagy egészségipar területeit.
Az MI-technológiák ugyanakkor kockázatokat is hordoznak, így a jól megtervezett bevezetésük elengedhetetlen, különösen adatkezelési, biztonsági és jogi szempontokból – jegyezte meg.
Az MI technológia átformálja a magyar gazdaságot, ösztönzi az innovációt és a versenyképességet. Az MI-vezérelte megoldások javítják az infrastruktúrát, a biztonságot és a működési hatékonyságot. Erős együttműködés szükséges szerinte a kormány, a magánszektor és a tudományos élet szereplői között az MI minél szélesebb elterjedése érdekében.
Lucilla Sioli, az Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatal (EU AI Office) igazgatója elmondta, hogy idén a Bizottság új intézkedéscsomagot terjesztett elő, amellyel az európai induló vállalkozásokat és kkv-kat kívánja segíteni abban, hogy megbízható, az EU értékeivel és szabályaival összhangban lévő mesterséges intelligencia-technológiákat fejlesszenek ki.
Augusztusban életbe lépett a mesterséges intelligenciáról szóló európai jogszabály, az AI Act, a világ első átfogó rendelete a mesterséges intelligenciáról.
A jogszabály célja annak biztosítása, hogy az EU-ban kifejlesztett és használt mesterséges intelligencia megbízható legyen, az emberek alapvető jogainak védelmét szolgáló biztosítékok mellett.
A rendelet célja a mesterséges intelligencia harmonizált belső piacának létrehozása az EU-ban, ösztönözve a technológia elterjedését, valamint az innovációt és a beruházásokat támogató környezetet teremtve.
Közölte: a tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük az illetékes nemzeti hatóságokat, amelyek felügyelik az MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazását és piacfelügyeleti tevékenységeket végeznek, az AI Act szabályainak többsége 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó.
